KRK  SZIGET ÉS A PLITVICEI TAVAK

KRK VÁROS 

Krk város, a nevével azonos Krk sziget központi és egyben legnagyobb települése. A krki Frangepán-várból irányították egykoron a Frangepánok a sziget és a környező szárazföldek működését. Egy Krk szigeti nyaralás alkalmával mindenképpen érdemes felkeresni a várost.

Krk városáról már a vak görög Homérosz is említést tesz a híres Koureto versében. Az első írásos emlék 1186-ból származik. Krk város karizmatikus alakja a magyar történelemből is ismert Frangepán család volt. Egykoron innen a Kastelből irányították birodalmukat, mely egészen Senjig kiterjedt. Ma az óváros és a Kastel minden Krk nyaralás nélkülözhetetlenen látványossága.

A ma látható erődöt az illír időktől folyamatosan építik (több mint 2000 éves az erőd magja). Az erőd falai, városkapui is ugyan ott vannak, mint egykoron. A város belső tereit természetesen többször átépítették. A ma látható szerkezet a XII. és a XV. század között alakult ki.

 A Krk várban nagyon sok érdekes látnivaló van. Érdemes a Katedrálist és a Frangepán várat bentről is megnézni. Nekünk magyaroknak kicsit hazai érzést kelthet a Frangepán név. Ezen ne is csodálkozzunk hiszen a Frangepán és a Zrínyi család egymás szövetségesei voltak, melyre a horvátok is szívesen emlékeznek. Ha belekutakodunk a Frangepán család emlékeibe, számos magyar vonatkozású szálat fedezhetünk fel. 

 Krk város előtt egy hosszú tengerparti sétány található. A sétány keleti része körbeöleli az óvárost, majd továbbfut a kikötő felé. Mind az óvárosnál, mind a kikötőben több étterem, kávézó vár, ahol egy kicsit elidőzhetünk.
Érdemes elmenni Stara Baskára, ahol az út mentén csodálatosan szép öblöket találunk. Baskára is látogassunk el, mert itt található Krk legjobb strandja. 

BASKA

Baska Horvátország egyik legtöbbet fotózott és egyben, egyik legszebb városa. Helyileg a Krk sziget déli végén, egy sziklafalakkal határolt, hatalmas öbölben fekszik. 

A környékbeli barlangokban talált leletek alapján biztosan megállapítható, hogy Baska már az őskortól lakott. Az első igazi lakói illírek telepesek voltak. A rómaiak kis helyőrséget hoztak létre, majd egy kis erődöt építettek. Az erődöt 1232-ben említik először az írásos emlékek. A rómaiak után bizánci kézre került Baska, majd a horvát királyokhoz került. A középkorban a Frangepán család, majd a Velencei Köztársaság alá tartozott. Velence bukásával Napóleonhoz, majd a Habsburg Birodalomhoz (később Osztrák-Magyar Monarcia) került. Az I. és a II. világháború alatt olasz- illetve német tartomány volt. A II. világháború után Jugoszláviához került, majd 1991-ben került vissza Horvátországhoz.

Baska látnivalói közül a Kőtáblát érdemes felkeresni. A Baskai kőtáblát 1851-ben fedezték fel a Baskától 2 kilométerre találhat Jurandvorban a Szent Luca templomnál. Már maga a kőtábla méretei is elképesztőek: 2 méter széles, 1 méter magas és 800 kilogramm. A tábla az 1100-as évekből származik, s 13 sort tartalmaz. A kőtáblán az olvasható amikor Zvonimir király egy darab földet adományozott a Bencés apátságnak. A kőtábla másolata a templomban megtekinthető, az eredetit a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Ez a kőtábla a horvát nyelv legrégebbi írásos emléke.

PLITVICEI TAVAK

Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke.

A Plitvicei tavak (horvátul: Plitvicka jezera) Karlovactól 75 km-re található tórendszer. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, 1979-től pedig az UNESCO természeti világörökség részét képezi. A Plitvicei tavak Horvátország egyik jelképe, egyik leghíresebb természeti értéke.

A tórendszert tápláló Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van.
A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között.
190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is. A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.